941-ben a Szovjetunió olyan mértékű veszteségeket szenvedett el a németekkel vívott háború során, hogy Sztálin kénytelen volt Churchill-től segítséget kérni a harcok folytatásához. A támogatás meg is érkezett, hadianyaggal és utánpótlással megrakott, rendszeresen induló hajókonvojok formájában, melyek az akkor szóba jöhető egyetlen útvonalat használták: a megszállt Norvégiát északon megkerülve, a Jeges tengeren át Arhangelszk, vagy Murmanszk kikötőjébe. A taktika kezdetben működött, a szállítmányok nagyobb veszteségek nélkül értek célba. Egészen 1942. június 27.-ig, amikor is a PQ17 jelű, addigi legnagyobb, 35 teherhajóból és a kisérő hadihajókból álló konvoj útnak indult Izlandról Arhangelszk kikötője felé.
